A napsütés többféle bőrtünetet is előidézhet az arra hajlamosak körében. A bőrbetegségek bonyolult és misztikus világában gyakran nem könnyű megállapítani az okokat, de valószínűsíthető, hogy a napallergiát az UV sugárzás (azon belül is az UV A csoport) okozza. Ebben az a „jó” hír, hogy az UV A sugárzás az üvegablakon is átmegy, vagyis ha valaki tényleg erre allergiás, sajnos nem csak a szabad levegőn kell félnie a tünetektől, hanem bent, zárt térben, az ablak mögött is.
A napallergia – amelyet fotoallergiának is hívnak – annyiban különbözik az egyéb fototoxikus (vagyis fényérzékenységi) tünetektől, hogy ugyan napfény hatására jön ki, de nem csak a napsütötte bőrfelületeken okoz tüneteket.
Milyen tünetei lehetnek a napallergiának? Általában mint a kontakt bőrallergiának: apró vízzel teli hólyagoktól a nagyobb pattanásszerű kiütésekig, összefüggő vörös foltokig sok fokozat van. Mit tehetünk ellene? Általában semmit, ha megszűnik a sugárzás behatása a bőrön, pár óra alatt megszűnnek a tünetek is.
A napallergiát el kell különíteni a korábban említett fotoxikus tünetektől, nem csak abból a szempontból, hogy azok csak a ott lépnek fel, ahol a napfény éri a bőrt, hanem abból a szempontból is, hogy ott általában valamilyen „érzékenyítő” játszik közre a tünetek kialakulásában, az UV sugárzáson kívül.
Ilyen fokozott fényérzékenységet okozhatnak pl. gyógyszerek (antibiotikumok, cukorbetegségre adott gyógyszerek, kemoterápiás szerek, gyulladáscsökkentők stb.), kozmetikai szerek különféle összetevői (kőszénkátrány, kumarin, bergamott), parfümök, illóolajok, illetve különféle növények levelei, a bőrrel való érintkezés után (zeller, petrezselyem, ánizs, őszirózsafélék, napraforgó, dália).
Sajnos a fototoxikus reakciók nagyon erős és fájdalmas tünetekkel járhatnak, és ennek megfelelően az is előfordul, hogy évekig maradandó nyomuk marad a bőrön.