Sajnos véget ért a nyár, sőt nagy valószínűséggel búcsút mondhatunk az indián nyárnak is.

Bejött a szottyos és hideg idő, amikor az időnket szívesebben töltjük a meleg és száraz szobában, de egyáltalán nem biztos, hogy a kényeskedés és a lustaság nem kéri meg az árát később.

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy a gyerekeket sokat kell szabad levegőre vinni. Babakocsis kortól egészen az iskolás korig kötelességtudóan visszük őket játszótérre, sétálni, kirándulni, de ha nincs ilyen jellegű külső kényszer, mi felnőttek könnyen megfeledkezünk a szabadban végzett tevékenységek fontosságáról.

Pedig felnőtt emberként is nagy szükségünk volna arra, hogy időnként kiszellőztessük a fejünket. Ha egy kisgyermeknek minimum napi 1-2 óra mozgás szükséges a szabad levegőn, könnyen elképzelhetjük, hogy egy felnőttnek is szüksége volna legalább ennyire, ahhoz, hogy érezhesse annak pozitív hatásait. Sajnos a nagyvárosban élő, folyton rohanó felnőttek általában megelégszenek annyi kint töltött idővel, amíg elérnek a munkahelyükre vagy a boltba. És azt már ne is hozzuk szóba, hogy milyen minőségű szabad levegőn teszik ezt.

Miért fontos a friss levegő és a kinti mozgás?

Az oxigéndús szabad levegő megemeli a vérünk oxigénszintjét, ami nagy általánosságban kifejezetten alacsony. Ha kint tartózkodva még olyan mozgást is végzünk, amely szaporább lélegzetvételre, vagy zihálásra késztet, szinte átmoshatjuk a szervezetünket az életető gázzal. A rendelkezésre álló oxigén, mint egy nyitott ajtajú kályha gyorsabb elégésre készteti testünk fűtőanyagait, más szóval felpörög az anyagcsere.

Igaz, hogy ezzel az étvágy is nő, de azt kompenzálhatjuk egy kis jóleső (és kalóriaégető) mozgással. A megnövekedett gázcsere álmosít, így biztosíthatjuk a jó minőségű éjszakai pihenést. Azoknak, akiknek alvásproblémáik vannak, receptre kellene felírni a napi rendszerességű szabad levegőn való futást/ugrálást/sétát.

A szabad levegőn végzett mozgás immunerősítő hatású, miközben növeli az állóképességet, serkenti a vérkeringést. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy hidegben nem szabad aktív fizikai munkát végezni kint, mert könnyen megfázhatunk. Addig, amíg mozgunk – még ha meg is izzadunk – nem fogunk megfázni, arról azonban gondoskodni kell, hogy a mozgás után ne hagyjuk magunkat kihűlni. Vagy nagyon gyorsan menjünk be a melegre és váltsuk le a nedves ruházatot, vagy öltözzünk fel melegen, és lassabb tempóban mozogjunk tovább, hogy ne hűlhessen ki a test és az izomzat, amíg haza nem érünk. Mindenképpen használjunk olyan ruházatot, amely elvezeti a test felszínéről az izzadságot és maga a textil sem tartja magában, hanem gyorsan elpárologtatja azt (technikai ruházat).