Tudom, hogy darázsfészekbe nyúlok, de azt is tudom, hogy a témát nem kerülhetjük el ezen a blogon, ahogy hozzászólásokban elő is került már. Akkor a paleo és a búzafű esetleges kizárásos viszonya, valamint a paleo étrend létjogosultságával kapcsolatos kérdések merültek fel.

Nem célom sem megítélni az étrendet, sem szakértő képben tetszelegni. Azt is őszintén bevallom, hogy nem alkalmazom ezt az étrendet, én hiszek a gabonák táplálkozástudományi jelentőségében, de fontosnak érzem, hogy az információk teljességéért, most, és ha szeretnétek a későbbiekben is szóba kerülhessen. Én a jelentőségét többek között abban látom, hogy alternatívát nyújt az emésztőszervi panaszokkal élőknek (pl. gluténérzékenység), előnyükre fordítva a hátrányukat.

A paleolit étrend alapjai

A paleolit táplálkozásnak – avagy a köznyelvben paleo-ként emlegetett diétának – nyugaton már hatalmas közönsége van, különféle információs és közösségi felületekkel, receptklubokkal és a gyógyulásokról beszámoló fórumokkal. Hazánkban néhány évvel ezelőtt Szendi Gábor könyve révén vált ismertté. A könyv nagy port vert fel és azóta is igen nagy vita zajlik a paleo hívei és ellenzői között.

Milyen gondolatok képezik ennek az étrendnek az alapját? A gabonák (és azok feldolgozásával készülő ételek – pékáruk, kásák), a tejtermékek (lágy sajtok, túró, kefir, joghurt, tejföl és tejszín), a hüvelyes zöldségek (bab, borsó, lencse, földimogyoró), valamint meghatározott zöldségek (krumpli, kukorica, szója) teljes mellőzése.

Miért van erre szükség? Mert a gabonák glutént tartalmaznak, amelynek megemésztésére az ember bélrendszere elvileg nem alkalmas, és ez komoly emésztőszervi és egyéb (attól meglehetősen távol eső) tüneteket okozhat (pl. gyermekeknél viselkedésbeli problémákat).

A tej kazein (tejfehérje), laktóz (tejcukor) és marhainzulin (a cukor emésztéséhez szükséges hormon) tartalma miatt került tiltólistára.

A hüvelyes zöldségek tartalmaznak egy lektinnek nevezett összetett fehérjét, amelyek – a legújabb kutatások szerint gyulladásokat serkenthetnek a szervezetben, befolyásolhatják a gének működését,  és gátolja az idegsejtek növekedését.

A kukorica, krumpli és szója a szaponin-tartalma miatt kerülendő, amely rongálhatja a belek sejtmembránját.

Nézzétek el nekem, hogy egy bejegyzésbe ilyen nagy vonalakban fértek bele a kezdő információk, de folytatjuk még!