Meglehetősen monotonná teszi a diétázók életét, hogy a legtöbb fogyókúra a mai napig nem lépett túl a kalóriaszámlálás módszerén. Ez a bonyolult és nehézkes számolgatás (ami valljuk be, egy főtt étellel kapcsolatban jóindulattal is csak hozzávetőleges lehet), sokunk életét megnehezíti a diétázás alatt, miközben korántsem lehetünk biztosak abban, hogy objektív tájékoztatást nyújt. A kalóriák számlálgatása önmagában nem is vált világot, ezért modern étrendek inkább plafonokat vagy hozzávetőleges határokat szabnak a kalóriafogyasztásnak – vagyis legfeljebb irányadónak tekintik ezt a rendszert.

De mi is az a kalória?

A kalória az energia mértékegysége, amely a fizikából került át többszörös buktatókon át a táplálkozástudományba. Egy kalória az az energiamennyiség, amely 1 gramm víz hőmérsékletét egy ºC-al emeli meg. Mi köze ennek az evéshez? Az emberi szervezet az energiáját az elfogyasztott tápanyagok elégetéséből nyeri, így adott tápanyag adott mennyiségének elbontásával megtermelt energiát nevezzük a táplálék energiaértékének. Ez a kalória (pontosabban kilokalória – kCal), amely energetikailag 4,2 kilojoule-lal egyenlő (nagyjából, mert többféle számítás is létezik).

Minden tápanyag kalóriája egyforma?

Lehet, hogy a megfogalmazás úgy érthetőbb, hogy minden étel kalóriáitól egyformán tartózkodni kell-e, vagy minden étel kalóriája egyformán rossz-e a diétában. Talán elsőre furcsának tűnik a kérdés, de ha belegondolunk, hogy minden tápanyag típus (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) feldolgozása a szervezetben más folyamatok során történik, megérthetjük, hogy jogos.

A zsírok halmazán belül is óriási különbség van a különféle csoportok (pl. telített és telítetlen zsírsavak) között abban a tekintetben, hogy milyen nehezen emészthetőek. Mindenféle zsír nagyjából 9 kalóriát tartalmaz, de a telített zsírsavak emésztése hosszadalmas, megterheli a szervezetet, míg a (többszörösen) telítetlenek kifejezetten egészségesek.

A fehérjék általában 4 kalóriát tartalmaznak, de vannak közöttük jobb minőségű fehérjék, amelyek jelentősége igen nagy a fogyókúrában, hiszen telítettség-érzést okoznak és megakadályozzák, hogy az izmokból fogyjunk. Ezzel szemben léteznek kifejezetten rossz minőségű fehérjék (mint pl. hamburgerhús), amelyek anyagcsere-betegségeket és inzulinrezisztenciát okoznak. Vannak bizonyos időszakok, amikor a szervezetünk fehérjeigénye megnövekszik (gyermek- és serdülőkor, várandósság, nagy fizikai megterhelés).

A legösszetettebb csoport a szénhidrátoké, hiszen ezek között számos, felépítésében is eltérő csoportot különböztetünk meg. A szénhidrátok jellemző kalóriamennyisége is 4, és ahogy az előző csoportoknál, itt is találhatunk magasabb és alacsonyabb minőségűeket. A legmagasabb minőségű szénhidrátnak tekintik a rostokat, amelyek szintén a fogyókúrázók barátai, hiszen javítják az emésztést, tisztítják a beleket és nem utolsó sorban csökkentik az étvágyat.

Folytatjuk a két alapvető cukortípus, a glükóz és fruktóz kalóriájának elemzésével!