Folytassuk a természetes textil-alapanyagok bemutatását olyan alapanyagokkal, amelyekkel ritkábban találkozunk.
Előtte azonban foglaljuk össze röviden, hogy milyen szál-típusokról és ezeken belül milyen konkrét példákról volt szó eddig.
A természetes szálakon belül a textilipar megkülönböztet növényi és állati eredetű szálakat. A növényiek között találjuk a magszálak, háncsrostok, levélrostok és gyümölcsrostok csoportjait. Ezek közül a magszálak közé tartozó pamutról és a háncsrostok közé tartozó lenről ejtettünk szót eddig. Az állati eredetű szálasanyagok között csak két csoport van, a szőrök és a mirigyváladékok csoportja. Az előbbiből a gyapjúról már volt szó, az utóbbi fura nevű csoportba tartozik például a selyem, amelyről most fogok kicsit részletesebben írni. Ebbe a csoportba tartozik a pókselyem is, amely – ki gondolta volna – olyan masszív, hogy golyóálló ruházatot készítenek belőle.
Selyem
A hernyóselyem szálának szövésre alkalmas voltát 3000 évvel ezelőtt fedezték fel az ősi Kínában, és azóta is ez az ország Földünk legnagyobb selyemtermelő központja. A hernyólepke bábjáról tekerik le a természetes szálakat és ebből 2-3 szál összefonásával majd szövésével készül a rendkívül vékony, lágy esésű és mindennel összehasonlíthatatlan puhaságú kelme. Sajnos ehhez a báb elpusztítására van szükség, emiatt komoly támadások érik időről-időre a selyemgyártókat és az anyagot alkalmazó divatházakat is. Jó hír, hogy a selyemgyártás melléktermékeit – olyan szálakat, amelyek nem lefejthetőek, vagy egyéb dolog miatt hulladéknak számítanak – szintén felhasználják, pl. paplantöltetként.
A selyem nagyon érzékeny és elég drága anyag. Komoly odafigyeléssel kell karbantartani (gépben nem mosható) és csak egyes típusai vasalhatóak. A selymet számtalan területen használják, mutatós kinézete és egyedi tulajdonságai révén nem csak ruhának, ágyneműnek, függönynek használják, de festmények is készülnek selyem alapra.
A selyem különleges tulajdonsága, hogy rendkívül vékony szövet, nagy felületű darabja is nagyon könnyű és kis helyen is elfér, ugyanakkor tartós. Ez volt az oka, hogy az első világháborúban ebből készültek a katonák ejtőernyői.
Folytatom!