Nagyon sokat halljuk-olvassuk, hogy a pici babákat, a kisgyermekeket, és a nagyobb gyermekeket is szabad levegőre kell vinni. Való igaz: a fejlődésükhöz alapvető fontosságú a tiszta levegőn eltöltött idő és mozgás. Természetesen a friss levegő a felnőtteknek sem kevésbé fontos, hiszen alapvetően határozhatja meg az életük minőségét. Lássuk mit tud a szabad tér a friss levegő, ami mindannyiunk számára olyan fontos!

A szoba levegője más minőségű, mint a kinti!

Ha belegondolunk ez logikus, de nem biztos, hogy meg tudnánk indokolni. Hiszen ha elég sokat szellőztetünk, akkor a lakásba is beáramlik a friss kinti levegő, nem? Részben ez igaz, mégsem mondhatjuk el, hogy az ugyanaz lenne, mint egy a szabadban megtett frissítő séta.

Egyrészt a lakásnak megvan a maga mikroklímája és mikrokörnyezete, amely a szellőztetéssel jelentősen nem változik. A levegő nedvességtartalma, a lakásban tanyázó hasznos és haszontalan baktériumok, az élősködők és azok ürülékei nem cserélődnek ki pár perc szellőztetés után.

A szabad téren elérhető levegő folyamatosan változik, oxigéntartalma magas, és a napsütés gondoskodik a csírátlanításáról is. Természetesen módon a kinti lég mentes a háziportól, atkáktól, penészcsíráktól és más szennyezőktől, amiktől a lakásban nem lehet eltekinteni.

Milyen hatással van a testünkre a szabad levegő?

Az oxigénben dús szabadtéri levegő felgyorsítja az anyagcserét. A vérünkben feldúsuló oxigén a mozgás révén élénkülő vérkeringéssel eljut a sejtekhez, amelyek anyagcseréje minden addiginál nagyobb hatékonysággal mehet végbe. A szabad téren végzett mozgás – különösen ha kissé fokozza a lélegzetvétel dinamikáját, netalán meg is izzaszt – tisztítja a tüdőt és segíti a méregtelenítést is.

A fokozott oxigéncsere fokozza az étvágyat, így a kinti mozgás lehetővé teszi a minőségibb táplálkozást is. Ez nagyon fontos az apróságok szempontjából, hiszen az élet első pár hónapjában rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a baba megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz jusson. Az első félében véghezvitt rendkívüli tempójú testi növekedés, majd a második félévben bekövetkező mozgásfejlődés hátterében az agy és az idegrendszer megfeszített fejlődése áll, amely megfelelő mennyiségű szabad levegőn való tartózkodás, és elégséges táplálék híján csorbát fog szenvedni.