Egyre többet bújik elő a nap, ami jó is, hiszen teljesen kimerültek a D-vitamin raktáraink. Saját bőrömön érzem, hogy tíz perces napfürdő úgy feltölt, mintha fél órát aludtam volna...

Évek óta megy azonban a paráztatás a nap káros sugaraival kapcsolatban (UV A, UV B, UV C és egyéb varázsszavak röpködnek), és persze mindenkinek napszemüveget és szkafandert kell hordania kora tavasztól késő őszig.

 Nem vitatom, hogy vékonyodik az ózonpajzs, és annak sem feltétlenül vagyok híve, hogy a déli órákban pecsenyévé süttessük magunkat, különös tekintettel vízparton, tengerparti tájakon, de a túlzott elővigyázatossággal sem értek egyet. (A napozás mikéntjéről és hatásairól majd még beszélünk.)

Lassan ismerhettek már, a napvédő krémekkel kapcsolatban is fenntartásaim vannak, amelyek nem teljesen alaptalanok, hiszen én magam is gyakran tapasztaltam már, hogy valaki pirosra sült a 20-as krémmel, míg én vidáman napozgattam simán olívaolajjal. Persze, mindenkinek más a bőre, de az aranyárban forgalmazott krémekben sem mindig lehet bízni.

 A természetes UV védelemnek alapvetően két útja lehetséges, az egyik a külsőleg használt krémek alkalmazása, a másik a különféle vitaminok és táplálékkiegészítők fogyasztása.

 A külsőleg használt krémek természetes alapanyagai visszatükrözik vagy elnyelik a káros napsugarakat, továbbá csökkentik a gyulladást, amelyet esetleg okoznak a hámrétegben. Ilyen adalékanyagok lehetnek a shea vaj, a homoktövis olaj, a paradicsom és sárgarépa kivonata, vagy amelyeket a Paul Penders készítmények is alkalmaznak: a titánium-dioxid, cickafarkfű kivonat, jojoba olaj, a gyulladáscsökkentő körömvirág, árnika.

 A belsőleg alkalmazott fényvédők azok, amelyek a bőrünk természetes védekezését jelentő pigmentáció kialakulásában (azaz a barnulásban) segítenek: fermentált gyümölcskivonatok, papaya, áfonya, goji, karotin-tartalmú italok, flavonoidok, amelyek antioxidáns hatásukkal védik is a sejteket.