Az egyik legősibb tartósítási mód a termés vízelvonással való megóvása a megromlástól, penészedéstől: azaz a szárítás, aszalás.
Természetesen évszázadokkal ezelőtt az őseink nem használtak hozzá légkeringető szárítógépet: napon vagy tűz környékén (esetleg tűzhely fölött, kályha tetején) csináltak olyan (40 ºC körüli) meleget, amely még nem teszi tönkre a vitaminokat és enzimeket, mégis elősegíti, hogy a gyümölcs vagy zöldség rostjai közül aránylag gyorsan elpárologjon a nedvességtartalom.
Itt már ki is tértünk az aszalás egyik legfontosabb jellemzőjére, amit ugye nem mondhatunk el se a befőzésről, se a fagyasztásról: megóvja a beltartalmi értékeket. Az aszalt termény gyakorlatilag nyers marad, míg a fagyasztott ételek esetében is a sejtszerkezet felbomlik, és számos, a hideget nem tűrő összetevő (pl. vitaminok, enzimek) tönkremegy.
Aszalni, illetve szárítani szinte mindent lehet, bár az eljárás igen hosszadalmas, és a nagy víztartalmú gyümölcsök esetében még hosszabb lehet. Megpróbálkozhatunk a napon aszalással, de itt is figyelni kell, hiszen ebben az esetben sem melegedhet fel a termény 40 fok fölé, és a szellőzést (vagyis az elpárolgó nedvesség távozását) biztosítani kell.
A sütőben történő aszalás során érdemes kitámasztani az ajtót, szintén a nedvesség eltávoztatása miatt. Készüljünk fel lélekben, hogy a folyamat 5-10 órát is el fog tartani a legalacsonyabb hőfokon (általában 50 ºC).
Ahogy említettem a kereskedelemben lehet kapni aszalógépeket, már nem is olyan drágák (az ár gyakran a méret függvénye). Ezekben több tálcán lehet elteríteni a terméseket, akár több mindent is aszalhatunk egyszerre. Előnye, hogy nem kell nagy területen elteríteni a szárításra szánt cuccot, hiszen több emeleten, egymás fölött helyezkednek el a tálcák.
Az internetről letölthető a kertben elhelyezhető, napmeleggel működő aszalógép elkészítési módja. Ennek a működése teljes egészében a napenergiára támaszkodik, még a szellőzést is a meleg-hideg levegőáramlás fizikai törvényei alapján biztosítja.
Legközelebb: miért jók a szárított dolgok?