Amikor két ember eldönti, hogy együtt szülőkké szeretnének válni, előbb-utóbb beszélgetni kezdenek arról, hogy milyen elvek szerint szeretnék nevelni a születendő gyermeket. Pontosabban ez az első időszakban inkább egy tudatosan felvett attitűd, hiszen egy éves kor előtt merészség lenne „nevelésről” beszélni. Pontosan ez az attitűd az, ami az utóbbi időben rengeteg vitát váltott ki a különféle irányzatok hívei között, illetve alapvetően különbözik a jelenleg és ez előző generáció elgondolása között.

Természetes szülés, természetközeli nevelés

Az elmúlt néhány évtizedben mind a szülés, mind a nevelés szigorú rendszerben zajlott. Ekkor terjedt el az a gyakorlat, hogy a babák „alapból” kórházban születnek, illetve az, hogy a szülők nem vehetik a kezükbe bármikor – ösztöneiket követve – a csecsemőt, mert elkényeztetik.

Az új irányzat gondolatrendszeréhez az adja az alapot, hogy megfigyelték: a rendkívül fejletlenül világra jövő embergyermekeknek nem igénye, hanem alapvető szükséglete, hogy biztos lehessen benne: az élete folytatásához szükséges igényei ki lesznek elégítve. Fejletlen idegrendszere nem képes különbséget tenni, ha édesanyja kikerül a látómezejéből/testközeléből, ösztöne azt súgja: elhagyták. Ha nem kapja meg a jóllakásához/szomja oltásához/lelke megnyugvásához/pocakfájdalmai csillapításához szükséges szoptatást amikor kéri, óhatatlanul is hozzászokik, hogy minden erejével követelje azt.

Az alapvető eltérés a generációk meggyőződésében az, hogy a gyermek ápolásának rendszerét a szülőnek vagy a gyermeknek kell-e megszabnia. Ha az előző igaz, akkor meghatározott időnként kell etetni, a babának a saját ágyában kell aludni, ha felébred, vissza kell tudnia altatni magát, és legapróbb korától el kell tudnia csendesen játszani/nézelődni egyedül.

Ha az utóbbi, akkor a gyermek akkor eszik (pontosabban akkor történik szoptatás, ami sokkal több mint puszta táplálás), amikor igénye van rá, órákig élvezheti édesanyja testközelségét a hordozókendőben, szülei ágyában, vagy attól karnyújtásnyira az ahhoz csatolt kiságyban alszik stb.

Természetesen ezek csak kiemelt példák a második bekezdésben leírt alapelvekre, amelyek részletes kifejtése természetesen meghaladja egy ilyen bejegyzés kereteit. Így biztosak lehettek benne, hogy erre is visszatérünk, addig is olvassatok utána, gondoljátok át és ne rejtsétek véka alá a véleményeteket sem!