Egyre többet szabadulunk ki a természetbe a zsongító, napfényes és balzsamos levegős tavaszba, sőt egyre jobban elkezdett a természet is befelé nyomulni a nyitott ablakokon (igen, csaptam már magamon agyon szúnyogot).

Akármilyen vonzó és felemelő is a természetbúvár élete, sajnos néha elkerülhetetlen a konfrontáció. Ugyan hazánkban nem élnek igazán veszélyes csípő, szúró és harapó fajok, de egy rossz helyre sikerült mérges csípés azért alaposan meg tudja keseríteni az életünket. 

Nagyanyáink – mivel tavasztól őszig ők is elég szoros kapcsolatban voltak a természettel – ránk hagytak néhány praktikát, amelyek nem csak a kis bosszantó, viszkető vörös pöttyök kezelésére alkalmasak, hanem arra is, hogy elűzzék a környezetünkből a vérszívókat.

A csípések kezelése

A praktikák egy része arra vonatkozik, hogy olyan pakolást tegyünk a csípésre, amely kiszívja, eltávolítja a méreganyagot (frissen elvágott hagyma vagy összedarabolt petrezselyem), egy másik csoport semlegesíteni képes azt (pl. a méh csípése savas, ezért lúgos dologgal kell kezelni, mondjuk szódabikarbónával, míg a darázscsípés lúgos, ezért savval hathatunk oda, pl. citromlevet vagy ecetet használjunk erre a célra), további csoport a gyulladás csökkentésére (paradicsom borogatás, méz), vagy a viszketés hűsítésére (sár, jég) alkalmas.

A zümmögők elűzése

Közismert, hogy a szúnyogok nem szeretik a citrusok illatát. Citronella gyertyák helyett inkább vagy cseppentsünk az égő gyertya megolvadt viaszába citrus illóolajakat tetszés szerint, vagy tűzzünk szegfűszeget citromba/narancsba és azt tegyük az ablakba, vagy oda, ahol a szúnyogok bejöhetnek.

Ha lapos tálban (hogy nagy felületen párologjon) ecetet teszünk a szekrény tetejére, annak szagát mi nem fogjuk érezni, de a szúnyogok nem komálják, ezért el fogják kerülni a szobát.

A legyek a bazsalikomot és a csalánt is utálják, ezekből a csokor az ablakba és garantált a biztonság, csak cseréld le, ha elszáradtak!

A darazsak távoltartásáról az ecetsavas ablakmosás gondoskodhat.