A múlt héten elkezdtem már beszámolni a válaszkész vagy kötődő nevelés mibenlétéről. Alapvető eltéréseit vázoltam fel a „katonás” nevelési irányzatokkal szemben, most pedig vázlatosan szeretném bemutatni, hogy milyen alapelvekre és alapvető értékekre épül ez a rendszer.
A legeslegfontosabb alapelv, hogy nincsenek objektív igazságok. Nincsenek olyan szabályok, amelyeket betartva jó szülő lehet az ember, hiszen a lényeg az, hogy a gyermek igényeire figyelve, azokhoz alkalmazkodva, rugalmasan teremtsük meg a gondoskodás feltételeit, legyünk jelen „válaszkészen” az életében. Ehhez képes minden csak ajánlás.
A konkrétumok között az első pont a fizikai kontaktus igényének figyelembevétele, és a napi események lehetőségek szerint való ehhez igazítása. Ennek megkerülhetetlen eszköze a hordozás, amely lehetővé teszi az első hetektől kezdve, hogy a gyermek az édesanyja testközelségében, az ő illatát, szívdobogását, testének melegét érezve létezzen. A születés után a hordozás – a megkötés megfelelő módozataival – lehetővé teszi a csecsemő számára a finom átmenet megélését a pocak visszafogott ingervilága és a fizikai valóság között.
Nagyon sok vitát kiváltó alapelv az igény szerinti szoptatás. Sajnos masszívan tartja magát az a téves elgondolás, hogy ha a gyerek „minden nyikkanására” ölbe vevés és/vagy szoptatás a válasz, az komplexusokat vagy függőségeket eredményez a felnőtt életében. Ez természetesen nem igaz, sokkal inkább szolgálja az emberpalánta alapvető igényeit. A megnyugtatás, és az édesanya ölelése, bőrének melege, a tápláló mell közelsége a biztonságérzetet és az anyához való kötődést erősíti (amely biztos alapokon majd magabiztosabban tud lazulni, ha eljön az ideje). Az igény szerinti szoptatás nem csak a napi gyakoriságra és mennyiségre vonatkozik, hanem az időtartamra, is azaz hogy mennyi idős koráig részesül a bébi a mellből táplálás élményében. Természetesen ez az anya türelmén és kitartásán is múlik, de a válaszkész nevelés elvei szerint nincs korhatár. Az kiindulási pont itt is az, hogy mindkettőjüknek jó legyen és mindketten ezt érezzék a helyes útnak.
Folytatjuk!
