Kik azok a szuperérzékenyek?
2015. október 16. írta: KK Kriszta

Kik azok a szuperérzékenyek?

Kicsit furán hangzik magyarul ez a meghatározás.

Megmondom őszintén, én magam is azért nem olvastam el sokáig Elaine N. Aron 2011-ben megjelent „Szuperérzékeny vagyok?” című könyvét, mert azt gondoltam, hogy olyan jellegű önsegítő műről van szó, amely leveszi a vállakról a terheket és azt magyarázza el, hogy miért nem kell vállalnunk a felelősséget a tetteinkért. Később recenziókat böngészve rájöttem, hogy a könyv nekem szól, hatalmas kövek szívemről-lelkemről történő legördülése közepette sokadszorra olvasom újra, és még biztosan fogom is.

Talán az előtörténete miatt, talán a maximalizmusom okán rendkívül fontos dolognak tartom, hogy a könyv nem azért íródott, hogy felmentést vagy kifogást adjon azoknak a kezébe, akik ebbe a kategóriába sorolják magukat. Egyszerűen megérteti az érintettekkel (vagyis magukkal a szuperérzékenyekkel és a velük kapcsolatba kerülőkkel), hogy ők egy olyan típusba tartoznak, akiknek különös gondot kell fordítani a belső egyensúlya megőrzésére, mert az jelentősen könnyebben felborul, mint másoké.

shutterstock_22523893.jpg

A munka balzsamként hat az ember lelkére, aki úgy csinálta végig az életét, hogy mimózának, idegbetegnek, lelki sérültnek bélyegezték úton-útfélen. De azoknak is felüdülést hoz, akiket nem értek ilyen atrocitások, de ufónak érezték magukat a Földön, mert annyira máshol húzódnak meg az énjük határai, más információforrásokból táplálkoznak vagy éppen más hőfokon élik meg az érzelmeiket mint mások.

A szerző szerint nem csak az emberiségre, hanem az állatvilágra is jellemző, hogy kb. 15-20 százaléka szuperérzékeny, ami nem azt jelenti, hogy ők selejtesek volnának, hanem arra mutat rá, hogy ezek az „egyedek” más feladatokra hivatottak a közösségben. Az ő szerepüket az határozza meg, hogy idegrendszerük sokkal érzékenyebb, érzékeik sokszor élesebbek mint társaiké.

Kifejezetten az emberi nem szuperérzékeny egyedeire jellemző, hogy kevésbé kötődnek a világ pragmatikus szintjeihez, ugyanakkor otthonosabban mozognak a magasabb regiszterekben, a lélek belső tájain vagy éppen a tudattalan és érzelmi világban.

Folytatom a szuperérzékeny emberek jellemzőivel és feladataival!

A bejegyzés trackback címe:

https://noivonalak.blog.hu/api/trackback/id/tr137972681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2015.10.16. 16:03:34

A következő módszeres írásban a különféle embertípusokról olvashat, akit érdekel, köztük a túlérzékeny emberekről is:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid063

(A legfelső sor a kép tetején, "Embertípusok". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja alaposan, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

A nő Piros cipőben 2015.10.18. 23:10:58

Mindenképpen meg fogom nézni ezt a könyvet, köszönöm az ajánlást.

A szuperérzékenységet én, mint egy képességet tartom számon, egy áldást. Meg kell tanulni vele bánni, használni önmagunk és mások segítésére. Az egyensúlyt megtalálni és megtartani nem könnyű, de próbálkozzunk, töretlenül! :)